Az 5 leggyakoribb hiba az önéletrajzokban - a Google HR menedzsere szerint

Megjelent egy írás, amelyet a Google HR menedzsere készített, és ami ide kattintva megtekinthető. Arról szól, hogy van olyan hét, amikor a Googlehöz nemzetközi szinten akár 50 000 önéletrajz is érkezik. Nézzük, hogy a szakember mely hibákat tartja a leggyakoribbnak és azt, hogy ezekkel kapcsolatban - általánosságban - Magyarországon mi a jellemző.

1. HELYESÍRÁS HIÁNYA

Nálunk is gyakran előfordul, talán az is elmondható, hogy az önéletrajok több mint felénél. Sokszor megesik, hogy egy, már meglévő önéletrajzunkhoz utólag írunk információkat, de nem vesszük észre, hogy ezáltal megbomlik mondjuk az alany-állítmány egysége. Nagyon fontos tehát, hogy amikor úgy gondoljuk, hogy készen vagyunk, hajtsunk végre még egy utolsó ellenőrzést. Ez többféleképpen történhet: olvassuk el a mondatokat a lap aljától felfelé haladva, így külön-külön meg tudjuk állapítani azok helyességét. Kiváló segítség, ha a számítógépen készített jelentkezést kinyomtatjuk és úgy futjuk át; biztosak lehetünk benne, hogy azonnal észreveszünk valamit. De jó megoldás, ha megkérünk valakit (családtag, barát), hogy olvassa el munkánkat.

2. NEM MEGFELELŐ TERJEDELEM

Jómagam is találkoztam már pályafutásom során három-, négyoldalas , vagy annál hosszabb önéletrajzokkal, de tapasztalataim szerint idehaza az emberek többsége jól tudja, hogy maximum két oldal teljesen elegendő. Egy ideje viszont már én is vallom, hogy ha valaki igazán profi, akkor egy oldalban kiválóan el tudja érni a legfontosabb célt: hogy behívják állásinterjúra. A fenti írás is remekül rávilágít a lényegre, mégpedig, hogy semmi mást ne tartsunk észben, amikor jelentkezést írunk, csak annyit, hogy ott kell lennünk az interjún! Ehhez azonban nem kell ellőni az összes puskaport már a kiválasztási folyamat legelején. Az önéletrajz nem egy életpálya részletes összefoglalása, hanem jóval inkább egy lényegre törő reklámanyag, ami a figyelem felkeltésével éri el a sikert. Két oldalnál többet senki nem fog végigolvasni, de aki egy oldalban képes önmagát igazi értékes zsákmánynak bemutatni, annak biztosan nyert ügye van, hiszen máris a lényeglátó, összegző, rendszerező, meggyőző képességeiről tesz tanúbizonyságot.

3. FORMAI HIBÁK

Egyetértek. A szép szerkesztés már fél siker, de ennek ellenére a legtöbb (!) önéletrajz nem egy szemet gyönyörködtető látvány, és itt most nem a csili-villi formázási lehetőségek elmaradására gondolok. A legfontosabb, hogy ízléses legyen és egységes. Nem kell 12-es betűméretnél nagyobb, maximum a főcímeknél. Ügyeljünk, hogy a bekezdések közti távolságok ugyanakkorák legyenek, ugyanez igaz a sorokra és a margókra is. Használhatunk színeket, de kettőnél több felesleges. Sőt! Egy fehér lapra, fekete betűvel készített, "minimál" stílusú önéletrajz is kitűnhet a tömegből átlátható, és könnyed megjelenésével. Egy agyonformázott anyaggal különben is inkább csak visszatetszést keltünk mint szimpátiát.

4. BIZALMAS INFORMÁCIÓK HASZNÁLATA

A titoktartási kötöttségeket illik betartani, azok megszegése ugyanis nem vet jó fényt a pályázóra. Magyarországon viszont nem jellemző ezek gyakori előfordulása az önéletrajzokban.

5. HAZUGSÁG

Van benne valami, de Magyarországon azt tapasztalom, hogy az emberek sokszor inkább túl őszinték. Itthon nem nagyon terjedt még el a fókuszálás és a kiemelések fontossága, ezért legtöbbször lelkiismeretesen (szépen, ahogy "megtanulták") leírnak mindent, amit korábban csináltak. Milyen munkahelyeken, mettől meddig dolgoztak, mi volt a feladatuk, stb.

Egyébként is én inkább ferdítésnek nevezném azokat a trükköket, amelyekkel lehet néha találkozni. Ilyen, ha például nyelvtudásunk szintjén túlzunk, vagy, ha olyan dolgokat írunk a munkatapasztalatokhoz, amiket nem is csináltunk, vagy csak belekóstoltunk. A cikk szerinti lódítás az iskolák és a végzettségek szintjeinek megadásánál - nem igazán jellemező itthon.

Azonban az valóban nagyon igaz, hogy kiemelten kell figyelnünk minden egyes leírt szavunkra, mert a mai online világban a munkáltatók szinte bárminek utána tudnak járni. Ellenőrizni tudják korábbi pályafutásunkat, felhívhatják állítólagos munkáltatóinkat, tájékozódhatnak közösségi- és magánéletünkről (közösségi oldalak) és felmérhetik valódi nyelvtudásunkat.

Összegezve: a ferdítések helyett inkább arra figyeljünk, hogy mindig az aktuális munkakörhöz szabjuk pályázati anyagunkat. Ami nem visz előre egy állás esetében, azt inkább ne írjuk bele az önéletrajzunkba!

(Ebben a blogban korábban már írtam a Magyarországon előforduló leggyakoribb hibákról, ezekről IDE, IDE és IDE kattintva olvashatsz)

Pintér Mátyás
önéletrajz-tanácsadó